„Dobj ki mindent, ami nem szerez örömöt neked!” – ezzel a jól irányzott mondattal valóságos forradalmat csinált Marie Kondo, és rögtön megszerezte milliók rajongását. Világszerte nők ezrei vágtak bele, hogy átalakítsák otthonukat a japán rendrakó művésznő tanítása alapján, és ezzel végképp megváltoztassák a hétköznapjaikat.
Végre ura lehetsz a saját lakásodnak, és kényelmesen érezheted magad a belső terekben – csábítóan hangzik, de koránt sem könnyű elérni. Főként Magyarországon, ahol talán a szegénység, talán a sváb hatások miatt hatalmas hagyománya van a spájzolásnak, gyűjtögetésnek, újrafelhasználásnak. Nagyanyámék például még a tejeszacskókat is elrakták kimosva, hogy később csíkokra vágva fürdőszobai kilépőt szőjenek belőle. El lehet képzelni a végeredményt…
Ez a tárgy vajon örömet szerez neked?
De térjünk vissza a lényegre. Marie Kondo ma már jól menő vállalkozást vezet Tokióban, ahol nem másra tanítja ügyfeleit, mint rendet rakni. Ami Japánban azért is létfontosságú, mert általában kicsik a lakások, és nem jellemzők a különböző tárolók, kamrák, bodegák sem, ahová a családok feleslegessé vált kacatjaikat hordhatnák. Így nincs mese: aki nem akar zsibvásárban élni, annak selejteznie kell. De minek az alapján? Marie szerint a módszer nagyon egyszerű: fogd a kezedbe a tárgyat, és figyeld meg magad! Örömöt érzel, vagy inkább tanácstalan vagy, hogy mit is csinálj vele, hová tegyed stb. Módszerének nevet is adott saját magáról: konmarie.
Marie hajtogat.
Marie kategóriánként javasolja a lakás megtisztítását: először menjünk végig a ruhákon, aztán jöhetnek az edények, iratok, könyvek stb. Utóbbiakkal a japán hölgy elég kegyetlen: 30 könyvnél többet nem tart szükségesnek egy otthonban, a többieknek menniük kell. Nyilvábn azok maradnak, amiket használunk, amik „örömmel töltenek el”, és amelyeknek pozitív a tartalmuk. Ha vannak könyvek, amelyekből egyes részletek nagyon fontosak a számunkra, Marie nem átallja azt javasolni, hogy tépjük ki ezeket a lapokat, magukat a könyveket pedig nyugodtan dobjuk ki. Ezzel bizony sikerült magát elvágnia a könyvmolyoknál…
Marie szerint rendben élni ÖRÖM.
Ettől eltekintve viszont akik végigcsinálják a Marie könyveiben leírt programot, csak dicsérik, és élvezik „új életüket”. A speciális hajtogatási, zoknipárosítási trükköknek köszönhetően sok helyet lehet a gardróbban is megspórolni, és sokkal esztétikusabbá is tehetjük ruhatárunkat. Nem véletlen: Japán az origami világa…
Egy konmarie szerint rendszerezett pólós fiók.
Sokan bírálták Marie módszereiben azt, hogy igazából csak gyermektelen családokban működik. A hölgy családjába azonban meghozta a gólya az első kislányt, úgyhogy rövidesen biztos jönnek a családosoknak szóló könyvek is…
Igen, ezen én is elgondolkoztam. A nagymamám világ életében erre tanított, még sem sikerült 30 év alatt szinte semmi sikert elérnie. A ruhákat pl. szinte ugyanígy hajtogatta, csak nem élére rakva tette el, hanem oszlopokban… A kidobásnak, selejtezésnek is vehemens híve volt. Rendszeresen kellett szanálnunk a holminkat. És valahogy annyira nem volt vonzó úgy ez az egész! Nagyon nem mindegy, hogy fogalmaznak meg valamit. Valahogy ezzel az “öröm”, “örömszerzés” dologgal sikerült feldobnia az egész rendrakást. Olvasgattam, olvasgattam, aztán pár óra alatt elrendeztem az egész család ruhatárát, alig lehetett leállítani. Most már csak a nagymamámat várom, hogy ő is lássa… 😀 Köszönöm az észrevételeket. (Annyi helyen idézték, hogy “örömet okozni” hogy már egész természetesen hangzott…)
Érdekes a cikk témája,csak azon csodálkozom, ez miért nem magától értetődő. Miért kell Marie kisasszony kampánya hozzá?
(Két aprócska megjegyzés: az egyik: a címben kimaradt egy betű, a másik: örömet szerzünk, bánatot okozunk. 😉