153 éve született az egyik legfurcsább magyar író. Hipochonder, mint Monk felügyelő, ám nem ok nélkül. Szerény és zárkózott, ám egyre-másra párbajokba keveredő. Általában szerelmes, de saját bevallása szerint nőgyűlölő, közben mégis a leggyönyörűbb szerelmes regények szerzője.
1913-ban egy fiatalembert holtan találtak a pozsonyi temetőben. Lelőtte magát. Mellette egy könyv, belefirkantva a következő mondat: „Ez a könyv csaknem visszatartott az öngyilkosságtól.” A könyv címe: Átkozott józanság. Szerzője Gárdonyi Géza. Az író döbbenten hallgatta a hírt, a feladat rögtön adott volt: írni egy regényt, ami nem „csaknem”, hanem valóban visszatartja az embereket az öngyilkosságtól. 2 hónap alatt meg is született a Szunyoghy miatyánkja.
A fiatal Gárdonyi
A sors nem csak ezt az egy kegyetlen tréfát űzte a magyarok egyik nagy kedvencével. Talán azért a sok furcsaság, mert maga a sors sem tudta eldönteni, legyen-e vagy ne legyen Gárdonyi Géza. Hét testvérből csak három élte meg a nagykorúságot, de a két másik fiú tragikusan fiatalon, 22 illetve 18 éves korában halt meg. Maga Géza is állandóan betegeskedett, ha mégsem, akkor képzelt magának valami betegséget. (Egyszer több évre abba is hagyta az írást, mert meg volt győződve róla, hogy komoly beteg. Később fényt derült rá, hogy csak szemüveget kellett csináltatnia, máris eltüntek a tünetek.)
Érdekelték az élet nagy kérdései, a filozófia, a hit, de nem cövekelt le egyetlen tanítás, szerző, iskola vagy vallás mellett sem. Egyik legfontosabb olvasmánya volt A fajok eredete, sokáig materialistának vallotta magát, de érdekelte a buddhizmus és más spirituális irányzatok is. Egyszerre hitt a természettudományos megismerés elsőbbségében, a lélekvándorlásban, de a szeretet és a szabad akarat fontosságában is.
Édesapja, a „Kossuth fegyvergyárosaként” elhíresült ’48-as hős volt, akinek ráment a vagyona, és majdnem az élete is a szabadságharcra. Nehéz, lázadó természetű emberként évente új munkahelyre és lakhelyre vándorolt családjával, ami miatt fia mindig gyökértelennek érezte magát.
Kossuth fegyvergyárosa
Kevéssé lelkes néptanítőként „elégségesre” tette le vizsgáit, miközben már többféle lapnak írogatott szatírikus történeteket. Több szerelmi csalódás után szerzetesnek jelentkezett, de elutasították. Sárváron lett tanító, de hamar távoznia kellett ellenzéki magatartása miatt. (Az évzáró ünnepségen a himnusz után tanítványai rögtön rázendítettek az általa betanított, „Jaj, de huncut a német, hogy a fene enné meg…” kezdetű nótára.) Dabronyban már sikeresebb volt, itt általa kitalált játékos módszerrel tanította írni-olvasni a gyerekeket. Itt érte viszont élete egyik legnagyobb szerencsétlensége, amikor is összeházasították a plébános 16 éves törvénytelen lányával. A lányka már egy hónap múlva elhagyta férjét valaki másért, ami 7 éves házasságuk alatt többször megismétlődött. 4 gyermek született a házasságból, de a közhiedelem szerint csak az első három apja volt Gárdonyi. (Később Az a hatalmas harmadik című regényében keresi és találja meg az értelmet arra a kérdésre, lehet-e értelme az olyan házasságnak, ami valójában földi pokol.)
Az ellenzéki kántor-tanító
A gyerekek. Gizike idegbetegként élt egy elmegyógyintézetben, a fiúkat magához vette.
Egerben, az ablkaktalan dolgozó szobában. A plátói szerelem utoljára még rátalált itt.
Ez a tapasztalat alaposan rányomta a bélyegét Gárdonyi magánéletére. Pestre felkerülve egyre sikeresebb íróként hiába barátkozott össze a nőcsábász Bródy Sándorral, a folyton befelé figyelő, zárkózott ember sohasem lett sikeres a szerelemben. Valamit édesapja nehéz természetéből is örökölhetett, mert folyton hajba kapott főszerkesztőivel és kiadóival. Arról ábrázndozott, hogy kivándorol Amerikába és hegedűművész lesz, vagy saját vízibicikli szabadalmából gazdagszik meg. Mellékesen tehetséges festő is volt, még ki is állították a képeit. Az emberektől és a nagyvárostól csömört kapra költözött végül Egerbe, ahol gimnazistaként egykor nyomorogva élt. Itt írta egy ablaktalan dolgozószobában halhatatlan remekműveit, mint az Egri csillagok, vagy a Láthatatlan ember. A vájtfülűek azonban nem állnak meg ennyinél: sokan tudják, hogy állítólagos nőgyűlölete ellenére Gárdonyi írta a legédesebb szerelmes regényeket, mint a hatalmas rajongótáborral rendelkező Ida regénye, vagy az Ábel és Eszter, és emellett is számtalan műfajban kísérletezett sikeresen. Fia szerint 59 évesen egyszerűen úgy döntött, hogy nem él tovább: nem vett a kezébe tollat, nem kelt fel az ágyból, anélkül, hogy diagnosztizáltak volna nála bármit is, csendesen befejezte az életét.
Szereted Gárdonyit? Akkor ez is neked szól:
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: