Vadul hordja a havat a szembeszél. A hóbuckák alatt alattomos jég, amin könnyen megcsúszik a láb. Az utcákon egy kis zsidó fiú botorkál, hűséges kutyájával. Harold hétről-hétre hordja haza a könyveket a könyvtárból, mert nekik otthon nincs.
Emberi sorsokat dönthet el az olvasás.
60 évvel később Harold még jól emlékszik minderre. Sokan akarják, hogy a nemzete eltűnjön a Földről, ő ennek pont az ellentétét szeretné. Harold Grinspoonnál jobban senki sem tudja, hogy a kisgyerek első könyvei meghatározóak a kialakuló identitás szempontjából. Az ő családja nagyon szegény volt, ezért a kis Harold minden könyvet a könyvtárból hordott haza. A gazdag idős ember fejében egy pillanat alatt összeállt a kép: minden zsidó kisgyereknek legyen egy zsidó könyve otthon!
A kisgyerekek fantáziája még sokkal fogékonyabb, mint a felnőtteké.
Harold Grinspoon mesekönyvet tesztel a célközönséggel
Harold olvasott egy tanulmányt, miszerint a gyerekek identitása nagyjából 5 éves korukig alakul ki. Úgy döntött, gondoskodik róla, hogy minden zsidó kisgyerek, akinek legalább az egyik szülője zsidó származású, kapjon egy olyan mesekönyvet, ami segít a számára megőrizni a zsidó identitást. Fél évestől 8 éves korig minden gyerek az életkorának megfelelő könyvet kap. Az alapítvány épp most ünnepli a tízmilliomodik könyv kiosztását. “A szülők és a nagyszülők nagyon szeretik” – nyilatkozta a The Jerusalem Postnak Grinspoon, aki úgy látja, nem csak a zsidó identitás megőrzését, hanem a családi kötelékek erősítését is segíti az ajándék mesekönyv és a közös mesélés.
Olvasni legyen élvezet!
A gyerekek hasonlítanak a férfiakra – a hasukon át (is) vezet út a szívükhöz.
Harold nem egyszerűen tanítani akarja a gyerekeket, az a célja, hogy valójában élvezzék a judaizmust. “Milyen eszközökkel neveljük a gyerekeket? Mennyire szeretik a judaizmust? Sütnek otthon challaht? (fonott kalács) Táncolnak, énekelnek, kiélvezik a judaizmus összes örömét?” – tette fel a kérdést egy interjúban Harold. A mesék, amiket az alapítvány szakértői válogatnak ki, modernek, gyakran borzasztó viccesek, mint például Baxter, a malac története, aki kóser szeretett volna lenni. Nem titkolt céljuk az előítéletek rombolása is. Az egyik sztoriban egy fekete kisfiú és egy zsidó kisfiú él két szomszédos házban, de nem hajlandóak szóba állni egymással, mígnem egy éjszaka történik valami…
Arab ovi. Ők is célcsoport.
A program 12 országban működik. Nagy-Britanniában és Kanadában a könyvet egyenesen a gyerekek otthoni címére küldik. Izraelben – ahol Sifriyat Pajama néven közismert – először az óvodákba érkezik meg a könyv, ahol a pedagógusok két héten át vicces és kreatív feladatokat adnak a kicsiknek a könyv alapján, amit végül haza is vihetnek. Ezután persze őrületbe kergetik a szülőket azzal, hogy naponta többször is fel akarják olvastatni maguknak a történetet. Vannak, akik nem bírják a kiképzést, és egyszerűen eldugják a könyvet, hogy egy kis pihenőhöz jussanak. Az izraeli oktatási minisztérium kutatása alapján a héberül beszélő családok 37 százalékában a Sifriyat Pajama könyv volt az egyetlen gyerekkönyv.
Minél sokszínűbb egy gyerekkönyv, annál jobb. Pláne, ha különböző aktivitásokat kapcsolhatunk hozzá.
A Sifriyat Pajama nem merül ki könyvek ajándékozásában, az oktatási intézményekkel karöltve a történetekhez kapcsolódó programokat, partikat, koncerteket is szerveznek a gyerekek és szüleik számára. Mindent ingyen, hacsak nem támogatni akarja valaki a kezdeményezést. “A lényeg az, hogy ez egy ajándék a zsidó közösségtől, és azt az üzenetet hordozza minden család számára, hogy valami nagyobbnak a része vagy.” – összegezte Greenfield Simons, az alapítvány vezetője. Maga Harold így fogalmazott: “Valami hihetetlen nagy erő van abban, ha a szülők és a gyerekek bevackolnak valahová egy igazi, jó könyvvel a kezükben. Teljesen odavagyunk ezért az ötletért.”
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: