El lehet titkolni egymillió gyilkosságot? – Avagy miért lett örmény Clooney felesége?

101 éve, 1915. április 24-e éjszakáján kezdődött az örmény népirtás, amely még ma is halálos indulatokat kavar. Eddig 22 ország ismerte el, hogy genocídium történt – Magyarország nincs közöttük. Sőt, több országban még ma is a “hallgatni arany” elv érvényesül az eseményekkel kapcsolatban. 

Az Oszmán Birodalom gonoszsága néhány évtizeddel megelőzte a nácikét. Gyakorlatilag az első világháború alatt olyan hadjáratot indítottak a birodalomban élő keresztény örmény kisebbség ellen, ami csak a Holocausthoz hasonlítható. Először törvényi kereteket teremtettek az örmények kitelepítésére, hadseregből való eltávolítására, vagyonuk elkobzására, majd akcióba vetették a szabadon bocsátott bűnözőkből verbuvált “különleges szervezeteket”, amelyek hol az élelem és megfelelő ruházat nélkül deportált csapatokat kísérték, hol a mészárlásokat hajtották végre.

Elif Shafak írónő. Országának fáj az őszinte hang.

A könyv, amivel kihúzta a gyufát

A The New York Times szinte naponta foglalkozott az örmény nép ellen elkövetett tömeggyilkosságokkal, Roosevelt később ezt nevezte a háború legnagyobb bűntényének. A kutatások szerint 25 koncentrációs tábort hoztak létre a mai iraki-szíriai határvidéken, és ide hurcolták az örményeket. Azokat, akik éhesen, betegen, legyengülve idekerültek, vagy hagyták meghalni, vagy tömegesen elégették, megmérgezték vagy vízbe fojtották. Az örmények szerint másfél millió, a törökök szerint 300000 áldozata volt a mészárlásoknak és a kényszer kitelepítéseknek. A kutatók valahol a kettő között becslik az áldozatok számát, de nincs egységes álláspont a kérdésről.

Egy viszont biztos: aki Törökországban az örmény genocídiumról mer beszélni, az megsérti a büntetőkönyv 301-es cikkelyét, azaz “a törökség megsértésének” fogalmát meríti ki. Ezért emeltek vádat annak idején Hrant Dink örmény származású török újságíróval szemben, akit 2007-ben végül egy nacionalista gyilkolt meg.

Hrant Dink. A temetése tömegtüntetéssé vált.

Még saját Nobel-díjas írójuk, Orhan Paruk ellen is eljárást indítottak a törökök, mivel arról mert beszélni, hogy az országban egymillió örményt semmisítettek meg. Elif Shafak írónőt, számos világszerte népszerű regény szerzőjét pedig éppen terhessége alatt fenyegették meg hároméves börtönbüntetéssel, mivel egyik könyvében a szereplők nyíltan beszélnek az örmény népirtás tényeiről. A török államfő még Ferenc pápát is befenyítette az örmény kérdésben: amikor a pápa népirtásnak nevezte az eseményeket, Erdogan rágalmazással vádolta meg, és visszahívta szentszéki nagykövetét.

Orhan Paruk. A Nobel-díj sem véd meg a zaklatástól.

Nem csak az elfojtás öröklődik természetesen, hanem a gyűlölet is. A Grúziát kivéve muszlim országokkal határolt aprócska állam szomszédaival való kapcsolata viharos: gondoljunk csak a “baltás gyilkosra”, az azeri Ramil Safarovra, aki magyarországi kiküldetés közben álmában gyilkolta meg örmény szobatársát. A Hegyi Karabah tartomány miatti viták még mindig olyan élesek, hogy a két ország között bármikor újra fellángolhat a háború. Az “örmény” gyakorlatikag szitokszó Azerbajdzsánban. Nem véletlen, hogy mérgében Alijev elnök örménynek nevezte még Geroge Clooney libanoni drúz származású feleségét is, amiért egy állami korrupció leleplezéséért bebörtönzött azeri újságírónő szabadon engedéséért kampányolt.

Amal Clooney, amint 1600 dolláros Michael Kors ruhában kampányol Khadija Ismayilova szabadon engedéséért