“A mi hősünk” 50 évesen lett férfi

Ez a történet tipikusan olyan, mintha egy gusztustalan amerikai tinivígjátékban bukkanna fel epizódként. Ha belenézel ebbe az egyenes, nyílt arcba, valahogy mégsem lesz kedved nevetni. Egy ragyogó, tehetséges embert látsz, akit az élet durván megpróbált kiütni, de nem sikerült.

“Jobb lett volna, ha meghaltál volna” – összegezte Walt Heyer 12 éves fia az érzéseit, amikor az apja elhagyta őt, nővérét és édesanyját, hogy régi, titkos álmának megfelelően végre nőként élhessen tovább. A 42 éves Waltot gyerekkora óta nem hagyta nyugodni a gondolat, hogy ő valójában egy férfi testbe zárt nő. Ez a gondolat azután vert gyökeret benne, hogy kisfiúként a nagymamája a hétvégi látogatásokon titokban lányruhákba bujtatta, és úgy gyönyörködött benne. Az első lila ruhácskát sok másik is követte, és Walt örült, hogy végre örömöt okoz a lányunoka nélkül maradt nagymaminak, aki valóságos eufóriába esett, amikor őt szoknyácskában láthatta. A lila ruhát haza is csempészte magával a kisfiú, de természetesen hamar lebukott vele, és ez véget vetett a titkos hétvégi öltöztetéseknek. Addigra azonban Walt már alaposan összezavarodott, amit tovább súlyosbított, hogy nagybátyja molesztálni kezdte, amit a családban senki nem volt hajlandó elhinni neki.

Walt kisgyerekként

Vagy mégsem? Vagy mégis? Tony Parsons népszerű regénytrilógiája.

Walt bizonyítani próbált minden területen. Szorgalmasan tanult, szabadidejében keményen dolgozott, és a sportban is hajszolta magát, hogy bebizonyítsa, vele minden rendben van. Az értelmes fiúból mérnök lett, megházasodott és két gyermeke született. Titka azonban egyre jobban nyomasztotta. Inni kezdett, emellett pedig időnként női ruhában járkált nyilvános helyeken. A bűntudatot és a szégyent csak még több alkohollal tudta elnyomni, miközben egyre jobban vágyott rá, hogy szabadon élhessen, és az emberek végre annak fogadják el, ami ő valójában. A problémájával több transzneműekre specializálódott pszichológust is felkeresett, akik megerősítették, hogy ő valójában nő, és hogy a megoldás számára egy nemváltó műtét. Ezért Walt 42 évesen fejest ugrott a mélybe: miután elhagyta családját és elveszítette munkáját, átoperáltatta magát, és Laura Jensenként élt tovább.

Walt arcai. Középen Lauraként.

Walt interjút ad a CNN-nek. Arra keresik a választ, miért olyan magas az öngyilkosok száma a transzneműek között.

A nemváltás teljesen szétzúzta Walt ígéretes karrierjét és a kapcsolatrendszerét is. Nőként a korábbi munkahelye már nem akarta alkalmazni. Végül hosszas keresgélés után hivatali munkát talált magának, a magány azonban, amit “Lauraként” átélt, extrém alkohol- és drogfüggőségbe sodorta. A nemváltó műtét nem vetett véget a szenvedéseinek: nem találta meg az annyira vágyott harmóniát. Végül úgy érezte, választania kell: öngyilkosság vagy elvonó. Az utóbbi mellett döntött.

Walt az esküvője napján

“Laura” közben pszichológiát is elkezdett tanulni, hogy jobban megismerje saját problémáit, és megtalálja a megoldást. A függőségek kezelésével foglalkozó tanfolyamon “Laura” mohó tudásvággyal vetette bele magát a tananyagba, összes csoporttársát, köztük számos doktori címmel bíró szakembert is lehagyva. Ahogy egyre mélyebbre ásta magát a pszichológiában, úgy kezdett rádöbbenni, hogy saját magával kapcsolatos “diagnózisa”, amit szakemberek is megerősítettek, téves volt. “Ahogy elkezdtem pszichológiát tanulni, rájöttem, hogy biológiailag lehetetlenség valakit átalakítani egyik nemből a másikba, és ekkor rájöttem, hogy ez pszichológiai, nem pedig orvosi probléma. Csak annyit tudnak tenni, hogy telepumpálnak hormonokkal, mellimplantátumot adnak, és kijelentik, hogy csináltunk egy nőt. De biológiailag lehetetlen egy férfiből nőt csinálni.”  Nem volt férfitestbe zárt nő, csupán egy összezavart kisfiú, akinek senki nem segített a traumái feldolgozásában. Az igazság megismerése végre valóban felszabadította Waltot, aki közel ötven évesen, 8 nőként eltöltött év után megtanulta elfogadni magát férfiként.

A dán lány nagy siker filmen és könyvben is. A főhősnek szintén nem jött be a nemváltás: Einar Wegener, az első ember, akit átműtöttek, belehalt a szövődményekbe.

Itt jöhetne a happy end, ha a nemváltó műtét visszafordítható lenne. Azonban nem az, csak bizonyos mértékig. Az orvosok ugyanis eltávolították Walt nemi szerveit, ezen pedig már nem lehetett változtatni. Walt tehát újra férfi lett, azonban olyan komoly “hiányjellel”, amit csak kevesen lennének képesek elviselni.

Walt ma.

Az újra férfiként élő Walt megpróbálta gyerekeivel is helyreállítani a kapcsolatát. “Amikor egy apa ilyet tesz, elárulja a gyermekeit – mondta Walt. – Később fogtam fel, hogy fontosabb voltam saját magamnak, mint a gyerekeim. Ez a legönzőbb, legnarcisztikusabb dolog, amit egy ember csak tehet. Nonszensz az egész dolog, ha a gyerekek helyébe képzeled magadat, akiknek arra van szükségük, hogy valaki mellettük legyen.” Walt bocsánatot kért a gyerekeitől, és kellett hozzá idő, de végre helyreállították a kapcsolatukat. Ma úgy hívják őt, hogy “a mi hősünk”.

Néha elkell a védelem a férfiaknak is…

A férfi, akinek másodszor kellett feladnia munkáját és kapcsolatrendszerét, ma a transzneműség, nemváltás, identitászavarok problémáival foglalkozik. Több könyvet is írt, és weboldalán nemváltó műtétet fontolgatóknak ad tanácsot. Meggyőződése, hogy az ilyen műtétek feltételei nem elég szigorúak, és két szakember szakvéleménye nem elegendő egy ilyen súlyos, visszavonhatatlan beavatkozás előtt. Persze üzletnek nem rossz: maga Walt is vagyonokat költött két átalakító műtétjére.

Végül 50 felett a szerelem is rátalált Walt Heyerre, aki most egy boldog, nős ember. Komment? No komment?