Életed legjobb kokárdája

Ha a szerethető történelmet keresed, most megtaláltad! Jordán Katica festőművész-anyuka levegőre száradó gyurmából olyan sorozatot alkotott, ami a forradalom legjobb, legeredetibb arcait mutatja be sok humorral. Minden egyes kitűző vagy díszgomb  egy-egy arc, egy feledhetetlen, gyakran kevéssé ismert pillanatot mesél el a magyar történelem legszebb és legizgalmasabb korszakából.

Forradalmi férfiúk arcképcsarnoka

1. A már klasszikus Petőfi Sándor, amint gatyába’ táncol.
( balra fent)

2. Kossuth Lajos, amint épp leszáll a bécsi hajóról két nagy bőrönddel, hogy meghozza a forradalom hírét Pestre (középen fent)

3. Gróf Széchenyi István, amint pisztolyát porozza Döblingben.
(jobbra fent)

4. Petőfi Sándor, amint éppen a rímet keresi a “mit rákentek a századok..”-kezdetű verssorra.
(balra lent)

5. Táncsics Mihály, amint kinéz a József-kaszárnya ablakán még gyanútlanul, és épp azt fütyörészi, hogy a “Börtön ablakába soha nem süt be a nap…”( középen lent)

6. A legismertebb forradalmi mellékszereplők, akik véletlenül keveredtek bele: Rosencratz és Guildenstern, azaz Landerer Lajos (balra) és Heckenast Gusztáv (jobbra) amint épp feldobnak egy érmét, hogy ki legyen az, aki bemegy a nyomdába dolgozni március 15-én, és ki az, aki kimaradhat a buliból, hogy később – ha mégse jön be ez a forradalom – akkor legalább egyikük megússza. ( jobbra lent)

Forradalmi nők arcképcsarnoka

1. A “magyar Mata Hari”: azaz Bányai Júlia, a műlovarnőből lett huszárkapitány, aki első férje, a megboldogult Sárossy Gyula nevében ragadott kardot a szabadságharc idején. ő két képen látható, egy: amint épp beöltözik Gyula vitéznek. (középen fent)

2. Amint évekkel később Kairóban fellép a “Fáraóhoz” címzett fogadójában, mint énekesnő, ( jobbra fent) amit második férjével, Matta Eduárddal közösen nyitottak a régi szép idők emlékére. Júlia kitűnő nyelvtudása folytán kémnőként is praktizált, mint az közismert. Itt éppen a “Cserebogár, sárga cserebogár, nem kérdem én hol van már a nyár…” kezdetű katonanótát énekli a nagyérdeműnek.

3. Leöwey Klára, amint életében utoljára kel át az úttesten, évekkel később, és a forradalomról ábrándozik, így történhetett, hogy elgázolta szegényt az omnibusz. (jobbra fent)

4-5: Szendrey Júlia, a kokárda ősanyja, amint otthon varrogatja a kokárdákat a Singer-varrógépén (jobbra lent) és a másik kis arckép róla, amint március 15-én hajnalban kinéz az ablakon és integet az elviharzó Petőfinek, hogy. “Sándor! Itthon felejtetted az esernyőt!” (középen lent)

6. Laborfalvi Róza, az esti Bánk bán előadáson, amint egy kokárdát tűz éppen Jókai kabátjára, aki erre menten beleszeret és abban a pillanatban feleségül kéri. ( jobbra lent)

Az alkotót a Facebookon megtalálhatod itt.