Könyves csajszis

Szülő vagy? 3 alapkönyv, amit feltétlenül el kell olvasnod!

ugly3-640x483

Manapság a gyereknevelésről szóló könyvek áradatában élünk. Nem könnyű eligazodni a különböző iskolák, módszerek, pszichológiai irányzatok között. Bármilyen elveket is vallunk a gyereknevelésben, a túlburjánzó piacon biztosan találunk annak megfelelő művet is. A legjobb viszont az, ha olyan egyszerű, praktikus könyvekkel kezdjük, amelyek nem egyes elméleteket taglalnak, nem a szuperzsenik nevelésére oktatnak, hanem egyszerűen segítenek szembe nézni vele, mi is az, szülőnek lenni, gyereknek lenni, családot alkotni… És mi nem. 

Szóval szabaduljunk meg a társadalmi közvélekedésektől, a médiaszeméttől, saját téves elképzeléseinktől, és kezdjük az elején!

ugly2-640x485

Kim John Payne: Egyszerűbb gyermekkor

Egy könyv, amit egyszerűen imádnak, és a rajongói kötelezővé tennék mindenki számára, aki csak gyerekek közelébe kerül, legyen az szülő, nagyszülő vagy pedagógus. Aki a szerző gyakorlatias tanácsaival szemben fel akar hozni valamit, annak bizony nehéz dolga van. Mert egy kis gondolkodással bárki beláthatja, hogy a lakásban időnként kacatirtást végezni, azaz kidobni azokat a hasznavehetetlen játékokat, amikkel a gyerek nem játszik, jó, üdvös és logikus tett. Kevesebb kacat, kevesebb stressz, kevesebb rakjálmárendet, kevesebb anyaholvana. Ugyanígy vagyunk azzal a tanáccsal is, miszerint gyerekek előtt csak számukra is érthető és releváns dolgokról essen szó. Csak hát milyen nehéz megállni a szülőknek, hogy várjanak pár órát, míg kettesben maradnak, és akkor beszéljék meg a pénzügyi problémákat, a barátok válását, a lakáshitelt… Pedig érthető, hogy milyen kellemetlenül érzi magát az, – jelen esetben a gyerek – aki előtt huzamosabb ideig olyan dolgokról beszélnek, amikhez nem tud hozzászólni. Mikor ő egyszerűen szeretne közösségben lenni velünk, kapcsolódni hozzánk, részt venni a társalgásban. Ez teljesen normális. Ilyen, és ehhez hasonló útmutatásokat kaphatunk Kim John Payne könyvéből, amelyek olvasói szerint rövid időn belül egyszerűbbé és boldogabbá teszik nem csak a gyerekek, hanem az egész család életét.

Amiért dicsérik: Konkrét, betartható tanácsokat ad, korszerű a szemlélete, már olvasás közben látszik az eredménye.

Amiért szidják: Néhányan szájbarágósnak tartják.

 

”A gyerekeknek időre van szükségük ahhoz, hogy önmagukká válhassanak – a játék és a társas interakciók segítségével. Ha egy gyereket kacatokkal – vagyis valódi és látszólagos választási lehetőségekkel – halmozunk el, még mielőtt kész lenne erre, egyetlen érzelmi gesztust fog megismerni: „Többet!”

 

Máté Gábor, Gordon Neufeld: A család ereje

Míg az előző könyv esetében az általános reakció a teljes rajongás, A család erejét sokan a századik oldal után földhöz csapják mérgükben. Aztán felveszik, és továbbolvassák. És közben magukban bőszen vitatkoznak az írókkal. Mert Magyarország olyan sokáig volt a kommunista blokk része, hogy itt bizony mindenkibe alaposan beültették, hogy az ideális család egy kispolgári rút csökevény, és a gyerekek számára sokkal fontosabb a megfelelő kortárs közösség. Bölcsi, ovi, iskola, úttörőcsoport… És ez a szemlélet valahogy ittragadt a nyakunkon, mert hiába mentek el az oroszok, csak kényelmesebb a gyereket a “kortárs közösség” gondjaira hagyni, mint állandóan vesződni vele. Persze, hogy cigizik, kimarad, hát minden normális kamasz ezt csinálja. Én is ezt csináltam. Nos, a szerzők ennek a szemléletnek a következményeire mutatnak rá. Elméleti szinten is cáfolnak, és gyakorlati tanácsokat is adnak, hogy azok a szülők, akik már-már kiengedték a jogaikat és szerepkörüket a kezükből, újra visszataláljanak azokhoz.

Amiért dicsérik: Valós, aktuális problémákra világít rá.

Amiért szidják: Túlságosan “erős”, nézetei a nevelésről nagyon sarkosak.

ugly-640x485

 

Vekerdy Tamás: Jól szeretni – Tudod-e, hogy milyen a gyereked?

Magyarok vagyunk, természetesen nem maradhat ki Vekerdy sem a sorból. Az ország legnépszerűbb pszichológusa ismét valós kérdésekből és valós válaszokból állított össze egy kötetet, amiért egyszerűen odavannak az olvasók. Miért szökik meg otthonról a gyerek, miért félszeg, baj-e, hogy félszeg, hogy kell beszélni vele, mindent meg kell-e beszélni vele… Válszok egy olyan pszichológustól, aki úgy ismeri a gyerekek érzelemvilágát és gondolkodását, mint kevesek. 

Amiért dicsérik: Mert Vekerdy. Őszinte, érthető, izgalmas, színes, emberi. 

Amiért szidják: Mert Vekerdy. Csapongó, rendezetlen, van, ahol túl sok, van ahol túl kevés.

 

‘Természetesen az ember ordítozik néha idegességében, a gyerek meg sír. Ez szinte elkerülhetetlen. De ilyenkor is az a jó, ha később bemegyek, és azt mondom: „Sajnálom! Hülye voltam!… De te is olyan hülye voltál, hogy ettől teljesen felment bennem a pumpa!” Ez a bocsánatkérés nem csökkenti a tekintélyünket, ellenkezőleg: mérhetetlenül megnöveli! „Jó fej, ő még ezt is meg tudja, meg meri magának engedni!”

Címkék: ,

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!