Könyves csajszis

Így legyél profi meseolvasó!

mese_szarvas

Sokan csak addig jutunk el, hogy letegyük a gyerekünket az esti rajzfilm elé, vagy benyomjunk a Youtube-on egy Bogyó és Babócát. Vannak lelkiismeretesebb szülők is, akik lerogynak a mesekönyvvel a kicsi mellé, és ásítozva, fél szemmel az órát nézve eldarálnak egy mesét. Aztán ott vannak a sztahanovisták, akik próbálnak hangsúlyozni is, sőt, elváltoztatják a hangukat a különböző szereplőknél. És nem gondolnád, de mindezeket a szülőket csak egyetlen lépés választja el attól, hogy profi meseolvasókká váljanak, akik szinte bármilyen hatást képesek elérni a hallgatóknál!

mese_pitypang

Minden érzékszervre hassunk – a mese jobb, mint egy multiplex mozi

 

ÉLD BELE MAGAD!

A meseolvasáshoz ugyanis nem kell szakképzettség. Nem kell különleges tehetség, elhivatottság sem. Mesét olvasni mindenki tud, aki megtanult olvasni, és örömmel jelentem, hogy mára Magyarországon az analfabetizmus már elég elenyésző, bár még mindig ott van a funkcionális formája. De ez más kérdés. Szóval, elég, ha tudsz olvasni, a többi pedig csak akarat kérdése.

mese_piroska

És a legjobb, hogy képzeletben még a farkast is megsimogathatjuk!

 

KÉPZELD EL A MESÉT!

Gondolj most úgy magadra, mint egy humán multimédiás hi-tech szórakoztató eszközre! Te vagy az, aki a gyereked számára közvetíted az elképzelt valóságot, mégpedig minél élethűbben. A korszerű multimédiás eszközöktől ugyanis ezt várjuk. Ne gondold azt, hogy a mese csak egy sztori. Egy két mondatban összeföglalható történet. Egy szüzsé. A mese összehasonlíthatatlanul több ennél, feltéve, hogy igazi meséről van szó, nem egy gagyiságról. A mesének külön világa van, atmoszférája, hangulata. Mielőtt a gyerekednek felolvasnád, ismerkedj meg ezzel a hangulattal!

mese_var

Egy elvarázsolt kastélynak semmihez sem fogható hangulata van.

 

HASS AZ ÉRZÉKEKRE!

Nem mindegy, hogy a mese hol játszódik! Erdőben? Akkor ne csak úgy átszaladjunk azon az erdőn! Mondjuk el, mennyire sötét, ahogy egyre beljebb érünk, és csak néhol szűrődik be egy kis fénysugár a levelek között! Meséljük el, hogy surrognak, zizegnek a falevelek, ha fújni kezd a szél! Ne felejtsük el, hogy a hűvös levegőtől összébb kell húzni magunkon a kabátot, és a kis szőrszálak a karunkon segélykérően meredeznek felfelé! És ott van persze a lehullott, száraz falevelek jellegzetes illata. Azt nem tudjuk elővarázsolni, de ha beleszipákolunk a levegőbe, akkor az már majdnem olyan, mint ha éreznénk is. Kopácsol a harkály? Ott az ágy oldala, amin mi is kopoghatunk. Elered az eső? Finom ujjmozdulatokkal könnyen elérhetjük, hogy a kicsik saját vállukon, homlokukon érezzék peregni az esőcseppeket.

frosted4

És látod azt az édes szarvast? Most dugta ki a fejét a bokrok közül!

 

MUTASD BE A SZEREPLŐKET!

A szereplőkkel se bánjunk mostohán! Felbukkant egy csúf boszorka? Mondjuk el, mennyire csúnya! Három szőrszál lengedezik az orrán, két foga van csak, de azok olyan élesek, mint egy farkasnak… És mikor valami nem tetszik neki, így fintorog. (Mutatom!)  A hátán akkora púp, mint a Kékestető. Ellenben a királylánynak hosszú aranyhaja van, nagy, csillogó kék szeme, amivel úgy tud nézni, hogy a kőszikla is meglágyul. A mosolygós pofiján van egy gödröcske, épp mint teneked! És úgy tud kacagni, hogy vele nevet a tavaszi napsugár is.

frosted1

A legszebb tündérkirálylányok azok, akik terád hasonlítanak!

 

NE RÖVIDÍTS!

Te mit szoktál átugorni a mesében? Mondjuk az ilyeneket: „És csak mentek, csak mentek, csak mendegéltek…”? Azt gondolod, az ilyesmi felesleges szócséplés? Távolról sem! Az ismétlés, a nyújtás pótolhatatlan eszközök ahhoz, hogy igazán bele tudjuk élni magunkat a mese világába. Hogyan érzékeltethetnénk egy út hosszúságát, monotonitását másképp? Szóval ha legközelebb ezt látod, ne ugord át, ne is gyorsíts be, hogy hamarabb túl legyél rajta, inkább nyújtsd meg még jobban: „Csak meeeentek… és csak meeeeentek…”

frosted3

Az igazi mesében minden életre kel.

 

PRÓBÁLD SEGÍTSÉGGEL!

Hát ha ez így van, akkor legjobb lenne, ha külön használati utasítást mellékelnének a mesékhez, igaz? Szerencsére van, aki megteszi. Carl-Johan Forssén Ehrlin, aki tavaly felrobbantotta az Internetet az Aludj el szépen, Bendegúz! című altatós könyvvel, külön instrukciókkal látja el a szülőket a sorok között, hol olvassanak lassabban, hol nyújtsák a magánhangzókat, hogy a lehető legjobb, legmegnyugtatóbb hatást érjék el a gyerekeknél. Az sem véletlen, hogy a The rabit who wants to fall asleep magyarul Aluuuuuudj el szépen, Bendegúúúúúúúz lett. Itt már ugyanis a magánhangzók megválasztása is teljesen tudatos: az „ú” mély, hosszan, szépen búgatható, és bizony, rögtön álmosabbak leszünk tőle.

aludj_el_szepen_bendeguz

Agócs Írisz rajzaival, hogy gyönyörű is legyen.

 

frosted5

Hosszúúúúú az út a várba, nem egyszerű feljutni a sok lépcsőn… Számoljuk csak meg őket!

 

A könyv különlegessége, hogy a történet közben a gyerekek megtanulnak lazítani, helyesen lélegezni, és fizikailag teljesen felkészülnek az elalvásra. A többiről pedig már a mese gondoskodik. Hasonló elvek alapján született meg az idei év termése, a Szép álmokat, Ella! is, amelynek a főhőse egy elefánt lányka, aki Bendegúzhoz hasonló problémával küzd, ami természetesen a mese végére megoldódik.

szep_almokat_ella

Közkívánatra folytatás. 🙂

 

frosted2

Te mit mondanál ennek a bagolynak?

 

Ha szeretnénk tudatos mesélővé válni, ez a két kötet kiváló ahhoz, hogy szakártői segítséggel vágjunk bele. Nagyobb gyerekeknek ott vannak olyan klasszikusok is, mint az eredeti Micimackó, vagy Aliz Csodaországban, esetleg Kipling meséi, amik mind hasonlóan színes, minden érzékszervre és a lélekre egyszerre ható élményt nyújtanak a gyerekeknek. Sőt, ne feledkezzünk meg magyar nemzeti kincsünkről, Lázár Ervinről se! Kádár Annamária munkái pedig szintén szakártői segítséget és pszichológiai alapozást nyújtanak a mese projekthez, azoknak, akik tényleg komolyan gondolják.

Címkék: ,

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!